fbpx

Miért fontos a stratégia?

Vegyünk például egy automatizált íjat, amit egy szoftver irányít, hogy minél pontosabban célba találjon. A szoftver figyelembe veszi az összes tényezőt, ami befolyásolja a nyílvessző célba találását, kezdve az íj tulajdonságaitól, a vessző formáján keresztül a környezeti tényezőkig. A mérnökök gondosan kidolgozzák a program működését, a szerkezet nagyon kicsi szórással mindig ugyanoda talál be. Az OKR rendszer működésére lefordítva az OKR stratégia alapján kidolgozott célok teljesítése meghozza a kívánt eredményt.

Ugyanakkor az is fontos, hogy a megfelelő feladatokat tűzzük ki, amik a célunkat szolgálják, hiszen egy íjászversenyt sem lehet megnyerni úgy, hogy halálpontosan a céltábla bal felső sávjába találunk… A tábla közepét a misszió irányzékával tudjuk eltalálni, ahogyan ezt korábbi cikkünkben is írtuk.

A hatékony stratégia kidolgozásának kulcselemei

De hogyan is nézhet ki egy OKR céltábla?

Paul N. Niven, az Objectives and Key Results könyv egyik szerzője számtalan stratégiai terv és forrásanyag áttanulmányozása után találta meg azokat a komponenseket, amelyek állandó elemei a hatékony stratégiai tervezés folyamatának.

Stratégia az OKR rendszerben - teamcollab

A hatékony OKR stratégia kidolgozásakor négy alapvető kérdést kell megválaszolnunk:

  • Mi visz minket előre?
  • Mit árusítunk?
  • Kik a vásárlóink?
  • Hogyan adunk el?

Első stratégiai kérdés: Mi hajt minket?

Másképpen megfogalmazva, mi a mesterségünk címere, mi az az irányvonal, ami leginkább reprezentálja vállalatunkat? Mi az, amivel mások azonosítanak minket?

Bizonyításra került, hogy az egyedi azonosíthatóság növeli egy cég értékét. Egy tanulmány szerint egy jól érthető, konzisztens vállalat értékét tekintve három évvel előrébb jár egy olyan vállalattal szemben, melynek nincs tiszta, egyértelmű identitása. Fontos, hogy az emberek tudják, mit várhatnak tőlünk, mivel ez nem csak szellemi értéket képvisel, de anyagilag is kifizetődik.

De mik is ezek a hajtóerők?

A legtöbb szervezetet az alábbi hat hajtóerő valamelyike mozgatja:

  1. Termékek és szolgáltatások
  2. Vásárlók és piacok
  3. Kapacitás vagy képességek
  4. Technológia
  5. Eladási és disztribúciós csatornák
  6. Nyersanyagok

A különböző hajtóerők rövid jellemzése és példák

Termékek és szolgáltatások

Sokféle célközönségnek, különféle csatornákon keresztül adhatnak el, ugyanakkor mindig egyetlen alaptermékre, illetve alapszolgáltatásra fókuszálnak.

Példa: A Coca-Cola kizárólag alkoholmentes italokra összpontosít világmárkák százait kínálva.

Vásárlók és piacok

Többféle terméket és szolgáltatást kínálhatnak, de mindegyikük egy adott célcsoportra fókuszál.

Példa: A Johnson&Johnson’s a különféle áruiban van egy közös pont: a törzspiacuk; orvosok, ápolók, betegek és anyák igényeinek kielégítését célozza meg.

Kapacitás vagy képességek

A hotelek a kapacitásra fókuszálnak. Adott számú szobájuk van. A céljuk egyszerűen az, hogy mindegyiket megtöltsék vendéggel. A légitársaságok is hasonló feltételekkel működnek.

Azok a vállalkozások, amelyek szakértői képességekkel rendelkeznek adott területen, készségüket bármilyen lehetséges termékre vagy piacra alkalmazzák.

Technológia

A saját szabadalmaztatott technológiával rendelkező vállalatok előszeretettel alkalmazzák azt különféle termékcsoportra, illetve értékesítik egymástól nagyon különböző jellemzőkkel bíró ügyfeleknek .

Példa: A DuPont az 1930-as években feltalálta a nylont. A technológiát számos területen alkalmazták, többek között horgászzsinórt, harisnyát és szőnyeget gyártottak.

Eladási és disztribúciós csatornák

Ezen cégek szeme előtt elsősorban a „hogyan“ kérdés lebeg, nem pedig a „mit“ vagy a „kinek“. Azok a szervezetek, amelyek az eladási csatornák révén érvényesülnek, tárgyak széles skáláját igyekeznek értékesíteni a vevőknek.

Példa: TV-shop csatornák. Itt az egyik órában sminkkészletet, a következőben pedig akár DVD-lejátszót vehet a gyanútlan néző.

Nyersanyagok

A cég profilját egy adott nyersanyag határozza meg.

Példa: Az olajvállalatok többféle technológiával dolgozhatnak, többféle anyagot állíthatnak elő, de mindegyik a földből kinyert fekete arany származéka.

Második stratégiai kérdés: Mit árusítunk?

Mindegy, hogy a fenti hat terület közül melyikben érdekelt a vállalkozásod, a lényeg, hogy el kell adnod. Olyasmit kell kínálnod, amire van felvevőpiac.

Ne olyasmit árulj, amiről azt gondolod, hogy jó termék vagy szolgáltatás, hanem olyasmit, amire van piaci igény.

Harmadik stratégiai kérdés: Kik a vásárlóink?

Bármennyire is szeretnénk, nem adhatunk el „mindenkinek“. A célcsoport meghatározása is döntést igényel részünkről. El kell tudnunk dönteni, hogy kik a vevőink, kiknek nyújthat a termékünk a legnagyobb értéket

A megfelelő szűkítéshez érdemes felmérnünk a jelenlegi vásárlóinkat; az eredmények megmutatkozhatnak pl.: pénzügyi mérlegelés, termékfogyás, kérdőívre adott válaszok vagy a bevétel nagysága által. Bármi módon is, de mindenképpen célszerű a vásárlóink nézőpontját ismernünk, mert az alapján tudunk javítani a termékünkön, szolgáltatásunkon, hogy a lehető legteljesebb élményt nyújtsa ügyfeleinknek.

A „Kik a vásárlóink?“ kérdés általában erős szimbiózisban van az előző, „Mit árusítunk?“ stratégiai kérdéssel, gyakran egyikből következik a másik. Például, ha egy TV csatorna fiatal nőknek szóló filmeket vetít, az már alapból meghatározza a célközönséget is.

Negyedik stratégiai kérdés: Hogyan adunk el?

A négy OKR stratégia kérdés közül talán ez a legkritikusabb, legfontosabb. Ez a kérdés az értékadás mikéntjére vonatkozik. Hogyan emeljük termékünk vagy szolgáltatásunk hozzáadott értékét? Mivel tesszük egyszerűbbé ügyfeleink életét? Egyáltalán, miért pont tőlünk fognak vásárolni?

Alapvetően kétféle lehetőség áll előttünk: vagy mi kínáljuk az adott terméket, szolgáltatást a legolcsóbban a piacon, vagy van valami, ami megkülönbözteti a mi kínálatunkat a versenytársakétól.

Mi az a plusz, amit mi a versenytársainkkal szemben adni tudunk a vásárlóinknak, amitől ellenállhatatlan lesz az ajánlatunk?

Azok a cégek, akik a legalacsonyabb árat akarják kínálni az ügyfeleiknek, a képességeik, folyamataik fejlesztésére fektetnek hangsúlyt, eljárásokat dolgoznak ki, standardizálják a működésüket, hogy bármikor, bárki ugyanolyan minőségű teljesítményre legyen képes. (Ilyen cég például a McDonald’s.)

A másik csoport, akik nem az áraikat akarják minimalizálni, hanem a versenytársaktól való megkülönböztethetőséget választják alapul. Ők kétféle utat követhetnek.

Az első módszer a megkülönböztetésre fekteti a hangsúlyt. Nem az egyszeri eladás a cél, hanem akár egy élethosszig tartó együttműködés, a legendás ügyfélélmény megvalósítása.

A másik módszer a különbözőségre fekteti a hangsúlyt. A folytonos innováció, legkorszerűbb dizájn nyújtása a cél.

Ha a négy stratégiai kérdés közül csak egyet választhatnánk, akkor az mindenképpen a 4., „Hogyan adunk el?“ lenne. Lényegében ez összesíti az előző három kérdésre adott válaszunkat, és közvetlen hatással lesz minden további döntésünkre és beruházásunkra.

Konklúzió: legyen stratégiád!

Végezetül megjegyezzük, hogy nagyon kevés cég vagy vállalkozás rendelkezik stratégiával, és még kevesebben vannak azok, akik be is tartják azt.

Ha a vállalkozásod vízióját, misszióját szem előtt tartva kidolgozod a stratégiádat, amihez tartod is magad, akkor máris nagy lépést teszel afelé, hogy a sikeres vállalkozások felső rétegébe kerülj.

Ha megfelelő célok, vagy mérőszámok kidolgozásakor nehézségekbe ütközöl, keress minket bátran, segítünk a vállalkozásod számára megfelelő OKR stratégia kialakításában. Kapcsolatfelvétel.

Cégvezetőként eleged van a káoszból?

Segítünk hatékonyan megszervezni a csapatod munkáját.

  • Rendezd a feladatokat, határozd meg a prioritásokat, és kövesd nyomon a határidőket egyszerűen.
  • Vitorlázz sikeresen a projektek hullámzó tengerén a tervezési fázistól a sikeres befejezésig.
  • A célkitűzés a csapatod iránytűje a sikerhez, inspirál és összekovácsolja a munkatársakat.
Eisenhower mátrix ami segít a céljaid felülvizsgálatában
Készen állsz a változásra? Próbáld ki az ingyenes verziót!